Kérem vissza a szivárványomat!
Még most is, szinte minden alkalommal amikor szivárványt látok és meg tudok állni, akkor lefényképezem ezt a csodát. Aztán persze megállapítom, hogy eszményi szépségét egy telefonon készített kép nem tudja visszaadni, de ég bennem a vágy, hogy megosszam gyerekeimmel, hogy láttam egy szivárványt. Ma már szeretem, ha esik, és ha süt. És ez a kettő létrehozza a kedvenc égi jelenségem!.
A szivárvány teljes mértékű életigenlés. A zuhé utáni napsütés, a frissesség, színek. A múlandósága, és véletlenszerű előfordulása is csak még érdekesebbé teszi. Mégis színeivel van benne valami állandóság. Bárhol, és bármikor is tűnjön fel, vagy bárki is legyen az észlelő, a színek sorrendben mindig ugyanazok. Vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya. Fantasztikus számomra az is, hogy a szivárvány színei nem külön-külön, élesen elhatárolva alkotják a szivárványt, hanem szinte egybeolvadva, egymásba fonódva alkotnak teljes egységet.
És akkor puff. Egyszer csak az én kedvenc gyerekrajzi szivárványom, elkezdett minden más lenni. Azon vettem észre magam, hogy idén, amikor az új 2022-es plüss kollekcióban, gyönyörű szivárványos termékeket találtam, megálltam és elgondolkodtam. Elgondolkodtam, hogy kinek mit jelent a szivárvány. Mit üzen, és vajon meg akarnak-e venni egy szivárványos terméket az emberek. Tudom van, aki erre rávágja, hogy persze, micsoda hülye kérdés, a baj velem van, hogy ez egyáltalán eszembe jut, de én akkor is megálltam és rájöttem, hogy valaki felhasználta az én szivárványomat, vagy a szivárványhoz kapcsolódó eszméket, és a számomra gyönyörű, és elvehetetlen szépséget materializálta, felhasználta, elhasználta, kétértelművé tette. Mielőtt félreértené valaki, nem a szivárványhoz kapcsolódó jelentésekkel van gondom, mert hiszem, hogy a világ sokszínű, és egységes, és átmenetek nélküli egymásba kapcsolódása kellene, hogy jelentse a lényeget, hanem azzal, hogy szeretni vagy utálni, kell. Hogy el kell ítélni, vagy dönteni, hogy vele vagy ellene vagyok.
Szeretnék újra gyerek lenni, csak egyszerűen szeretni a szivárványt, és megragadni a lehetőséget, mindig és mindenhol, ahol csak felület van rá, hogy szivárványt rajzolhassak. Fehér papírra, vagy az aszfaltra, kőre az udvaron. Szeretni akarom a színeket, a színeket együtt, ebben a szín-diadalívben, ami mindenek felett van, és ami gyerekként érthetetlen.
Kérem vissza a szivárványomat, és kérem, hogy mindenki szeresse a szivárványt. Szeresse, ha bármikor gyereke szivárványt rajzol, sőt engedje, buzdítsa. És ha szivárványt látsz, mindenképpen állj meg, gyönyörködj benne! Sose mond, hogy csak egy buta szivárvány!
Élj színesen!
Kovács Péter
tulajdonos
KreatívJáték.hu
